Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Berki Erika: zöld köröm szindróma

Zöld köröm szindróma – bármikor felbukkanhat

Műkörmösök százai találkoztak már a természetes körömlemez zöld elszíneződésével anyageltávolítás során. A köröm kinézete legalább olyan aggasztó, mint maga az állapota. Sajnos éveken keresztül ez a tünet egyszerűen algának volt degradálva, s szakmán belül elterjedt az a tény, hogy bár a műkörmösök megszüntetni az elszíneződést nem tudják, de bizonyosan nem fertőző és nyugodtan lehet az ilyen körömre is különféle műköröm építő anyagot felvinni. Még akkor sem lett gyanús ez a megállapítás, amikor az ismét korrekcióra visszatérő vendég még több körmén keletkezett brutálisan zöld,  szürkészöld gusztustalan folt.

Ideje alaposabban a mélyére nézni a nem csupán esztétikailag csúnya, hanem rosszabb esetben fertőző zöld foltok keletkezésének.

A természetes körömlemez leggyakoribb, zöld színű felületi tünettel járó fertőzését a Pseudomonas aeruginosa nevű baktérium okozza.

Hol találkozhatunk ezzel a baktériummal?

Gyakorlatilag bárhol. Embereken, állatokon, növényeken, de a talajban is előfordul, kedveli a vizes közeget, fürdőket, de a mosó- és mosogatógépeket is. Kiemelt szórványban jelenik meg a vendéglátóiparban, uszodákban, egészségügyi intézményekben. A fertőzést mégis igen kevesen kezeltetik szakorvossal, mivel alapvetően egyébként egészséges emberek körömlemezén   jelenik meg. A tünet a műkörmök viselői között is igen elterjedt, ahonnan szintén kevesen kérik a fertőzés orvosi kezelését, pedig a baktérium cseppet sem ártalmatlan, köröm esztétikai hiba okozója. Szembe kerülve súlyos esetben akár vakságot is okozhat, de tüdőben gyulladást keltő, húgyúti de akár belső nemi szervi megbetegedést is okozhat.

Hogyan vehetjük észre a baktérium jelenlétét a körmökön?

Diagnosztizálás során, a szemrevételezéskor egyértelműen elénk tárul, könnyen észrevehető élénk zöld, saláta zöld, sötétebb zöld, akut esetben zöldesbarna Jellemzően szagtalan, ha az egészséges állapottól eltérő szaga van egy zöld színű körömlemeznek, akkor a Pseudomonas aeruginosa fertőzés feltételezhetően felülfertőződött gombával.

Ez a tünet előfordulhat olyan körmön, amin még soha nem volt műköröm, azonban ez a ritkább eset. Leggyakrabban, s napjainkra komoly, aggasztó problémává nőtte ki magát a jelenség, miszerint a műkörmöt viselők körében nagymértékben szaporodott el a fent említett baktérium fertőzés.

Könnyen fertőződhetnek idős, alapvetően beteg személyek, kórházi ápolásuk során, de olyanok is, akik egészségesek és semmilyen más betegségben nem szenvednek, vagy nincsenek orvosi kezelés alatt.

Tudományos cikkek taglalják, hogy a fertőzés elkapásához elegendő az érzékenységi hajlam, valamint a baktériummal való kontaktus akár egy nyilvános mellékhelyiség mosdójának a csaptelepe megfogása. De akár a lengőkaros csaptelep használatakor a mosdókagylóból esetleges visszacsapódó vízben lévő baktériumok is fertőzhetnek. Hasznos tanácsként szolgálhat az, hogy akárhová indulunk, legyen nálunk bőrfertőtlenítő, melyet ne habozzunk használni minden olyan mellékhelyiség használata után, amit nem csupán mi és a családtagjaink használunk. (Orvosi rendelőhöz tartozó mosdó, intézmények és benzinkutak, stadionos és közfürdők mellékhelyiségei, kimondottan veszélyesek ilyen tekintetben a kórházi vizesblokkok, s minden olyan hely, amit tömegesen használnak.)

Hogyan kerülhet a lezárt műköröm alá a fertőző baktérium?

Leginkább kétféle esetben. Először is úgy, hogy a vendégnek a fellevegősödött műkörme alá olyan víz kerül, amiben már eleve ott volt a baktérium. S, mivel a kórokozó szinte mindenütt jelen van, csak az életfeltételei és a szaporodási feltételei kell, hogy teljesüljön. Ez a baktérium szereti a 36-40 fokot és a vizet, fényre abszolút nincs szüksége ahhoz, hogy szaporodásnak induljon. Nem árulunk el nagy titkot azzal, ha azt mondjuk, a fellevegősödés eddig is a műköröm viselésének a nagy kockázata volt. Ezért műkörmös szakemberként igen nagy hangsúlyt kell fektetnünk a felválás elkerülésére, vagy, ha mégis zmegtörténik, akkor annak az azonnali rekonstrukciójára. Mégis csak egyszerűbb és minden tekintetben jobb megoldás egy levegős köröm cseréje, mint egy baktérium fertőzés esetén a vendégünk gyógykezelésének a finanszírozására, no meg a jó hírünk kockáztatására. Tehát ebben az első esetben, amikor a baktérium fertőzés egy fellevegősödött műköröm alatt jön létre, szinte minden esetben a műkörmös az, aki felelős az aggasztó állapot létrejöttéért.

Ezt kivédendő, érdemes minden vendéggel közölni (biztosabb ha aláíratunk egy nyilatkozatot is ezzel kapcsolatban) miszerint ha a vendég levegősödést gyanít vagy tapasztal, azonnal keresse fel a műkörmösét. Egy felvált műköröm alatt ugyanis nem csupán a P. aeruginosa szaporodhat el, hanem számtalan más baktérium és gomba is.)

A másik eset az, amikor egy szinte levegőmentes műköröm töltésének vagy újraépítésének során bukkan elő a fertőzött zöld folt a természetes körömlemez felületén. Ilyenkor elvetődik az az indok, miszerint a természetes köröm és a műköröm közé bármi is behatolhatna.  De akkor mégis hogyan indult szaporodásnak a baktérium egy eleve vízmentes és elvileg lefertőtlenített felületen? Csakis úgy, hogy a vendég kezén/körmén már érkezéskor is rajta volt, s az elnagyolt fertőtlenítés miatt a kórokozók nem pusztultak el a köröm felületén, vagy az azt körülölelő bőrfelületen. A másik eset, hogy mi magunk visszük fel a keratin rétegre a fertőzött eszközeinkkel.

Hogyan kerülhetjük el vagy előzhetjük meg a baktérium fertőzést a műkörömépítés során?

Minden eddiginél nagyobb mértékű és körültekintő fertőtlenítési eljárással. Ez kezdődjön legelőször is a fertőtlenítőszeres folyékony szappanos, körömkefés kézmosással. Enélkül igen nagy hazárdírozás elkezdeni egy kézápoló és műkörömépítő szolgáltatást. A mechanikai szennyeződéseket a kéz bőrredői közül alaposan el kell távolítani, a kézmosás alapszabályai szerint.

Mikor kell fertőtlenítős folyékony szappannal kezet mosni és mikor kell csak kezet fertőtleníteni?

 A kézmosás szappannal mechanikus kéztisztítást jelent, miközben 0,5–1 percig dörzsöljük rá a folyékony kéztisztítószert a kézre úgy, hogy az a kéz minden területét egyenletesen bevonja – ügyelve a körömágyakra, ujjbegyekre és hüvelykujjakra is, majd folyó vízzel leöblítjük és alaposan megszárítjuk eldobható papírtörlővel. A szappanos vizes kézmosással azonban nem tudunk elérni megfelelő kórokozószám-csökkenést, még a kézmosás időtartamának növelésével sem. A kéz a nem lengőkaros csaptelep elzárásakor a gomb érintésétől, vagy a vízkedvelő baktériumok (például Pseudomonas aeruginosa) által kolonizált visszacsapódó vízcseppektől újra érintkezésbe léphet a baktériummal. Ezért fontos, hogy a kézmosás után megtörténjen széles spektrumú kézfertőtlenítőszer kézbedörzsölése is. Ezt nem csupán a vendégtől várjuk el, hanem mi magunk is végezzük el.

A fertőtlenítőszeres kézmosás elengedhetetlen kezdő lépése a szolgáltatás megkezdésének.

Mindezek mellett minden olyan esetben ugyancsak végezzük el a fentebb említett kétfaktoros (kézmosás+bőrfertőtlenítő befújása) fertőtlenítést, amikor a vendég benyúl esetleg a táskájába, a zsebébe (lehetőleg ne nyúljon sehová) vagy elmegy a mosdóba.

Külön hangsúlyozandó, hogy a vizes helyiségeket napi szinten kell fertőtleníteni, ugyanis kiemelt veszélyzóna a P. aeruginosa populációt tekintve.

Mindenki veszélyben van?

Szerencsére azért mindenki nincs veszélyben. Mivel a  P. aeruginosa nem része a normál bőrflórának, így a sértetlen köröm Pseudomonas fertőzése ritka. Alapvetően sérült köröm fertőződik, illetve telepedik meg a kórokozók többsége - viszont a műkörmös szakmában sajnos nem ritka a természetes körömlemez sérülése. De okozhat stresszponti berepedést egy rossz mozdulat is, vagy a műköröm hosszának nem megfelelő megválasztása az életvitel szempontjából.

Minden olyan kezelés, beavatkozás, szépészeti eljárás, amely a kézen lévő bőrfelület és a körömfelület közvetlen kontaktusával jár, a diagnosztizálás előtti alapos és mindent körülményt figyelembe vevő fertőtlenítési protokollal kell, hogy kezdődjön. A vendég, az őt érintő munkálatok alatt a kezével ne érintsen más bőrfelületét, sem az orrnyílás környékét, sem a fület vagy hajas fejbőrt. A fertőtlenítés előtt intézzen el minden olyan tevékenységet, amivel a munka közben esetleg új fertőzésnek tenné ki magát.

Mit tegyünk, ha más körmöstől jött a vendég és zöld foltot találunk az anyag eltávolítása után a körmén? A Pseudomonas aeruginosa fertőzés konkrétan kizáró tényező?

Mivel minden, ami az egészséges állapottól eltérő tünet, betegségre utaló nyom a műkörömépítést, a gél lakkozást és bárminemű kézápoló és műkörömépítő tevékenységet érintő jelenség kizáró tényező, így igen, ez is az. Hiába ellene minden reszelés (ezzel csak visszük tovább a fertőző kórokozókat) vagy a sokak által bevett savas primer alkalmazása, a műkörmös sem meggyógyítani, sem eltüntetni nem tudja. Szakorvos antibiotikumos kezelést alkalmaz, melyet ugyancsak felesleges lenne házilagos fertőtlenítőkkel megoldani. A műkörmös egyébként sem orvos, így nem végez ilyen irányú kezelést.

Végezzünk körültekintően preventív, kétfaktoros fertőtlenítő eljárást, tájékoztassuk a vendéget a műkörmök helyes viseléséről, hívjuk fel a figyelmét, hogy egy esetleges fellevegősödés észlelésekor azonnal jelentkezzen javításra. Ne reszeljük vékonyra a természetes körömlemezt, mert ezzel is a levegősödési esélyt növeljük. A modern technológiás előkészítő lejárások során ügyeljünk a kapilláris vérzések és egyéb körömsérülések elkerülésére. A fentiek betartásával jó eséllyel csökkenthető nullára a Pseudomonas aeruginosa okozta zöld köröm szindróma.

Berki Erika

 

 

 

 

 

Keresés